Karanténban szabadon?

Hogyan óvjuk önmagunkat és szeretteinket? Mit tehetünk a lelki feszültségek, a stressz, a negatív gondolatok és az unalom ellen?

A jelen helyzet mindannyiunkat érint, a közös sors megjelenik átalakult hétköznapjainkban,kapcsolatainkban, érzelmi állapotunkban egyaránt. Gyakori a szorongás, a lehangoltság, csüggedtség, a magány érzete és a türelmetlenség. Ezek legfőbb kiváltója a bizonytalanság, az ismeretlentől való félelem. Mindezek természetesek a mentálisan teljesen egészséges embereknél is, de fontos, hogy pszichés jóllétünket megőrizzük.

Hogyan óvjuk önmagunkat és szeretteinket? Mit tehetünk a lelki feszültségek, a stressz, a negatív gondolatok és az unalom ellen?

Kiindulási alap, hogy tudatosítsuk magunkban és másokban is, hogy a karantén elfogadásával és szabályainak betartásával jót teszünk önmagunknak, de egyúttal másoknak is, hiszen csökkentjük vele a fertőzés veszélyét.

Maradjunk aktívak az izolációban is és tartsuk meg a korábbi rutinjainkat!

👉Lehetőleg ugyanúgy fix időben keljünk fel, mint amikor iskolába, munkába mentünk, továbbá tartsuk be a megszokott étkezési, tisztálkodási, pihenési időpontokat


👉Tervezzük meg a napirendünket, strukturáljuk az időnket! Jelöljük ki előre a napi teendőinket, például szervezzük meg a bevásárlást, rakjunk rendet, javítsuk meg korábban meghibásodott tárgyainkat. Végezzük el az évek óta halogatott („nincs időm rá”) tevékenységeket, amilyen az iratok, számlák rendezése, ruhák selejtezése – most jut rá időnk és később hálásak leszünk maguknak!


👉 Akiknek a munkahelyük „home-office” munkát engedélyez, azoknak adottak a feladataik, ám hogy ne csússzunk el velük, célszerű a munkáltatóval közösen távmunkarendet meghatározni.


👉 Tartsuk fenn a kapcsolatainkat a szeretteinkkel! Használjuk a személyes érintkezés helyett a telefont, mobilt, skype-ot, és főleg azokat keressük, akikről tudjuk, hogy egyedül élnek.

A családi konfliktusok megéléséről

Mivel felborul a megszokott életrend – ami önmagában is frusztráló – ez fokozott alkalmazkodást igényel mindenki részéről, így a felmerülő konfliktusok elsimításakor érdemes tudatosítani magunkban, hogy másoknak legalább annyira nehéz ez az új helyzet,mint nekünk. Miután a hosszan tartó – ráadásul kényszerű – összezártság komoly stresszforrás, érdemes egymás előtt kimondani, hogy az összezártság nem feltétlenül „öröm”.

Néhány tanács az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében:

👉 Fogadjuk el, hogy a lelki egyensúly megőrzéséhez – életkortól függetlenül-mindenkinek szüksége van személyes időre, arra, hogy 1-2 órát egyedül lehessen és azzal foglalkozzon, ami számára aktuálisan leginkább kellemes. A kisgyerekeknek kikapcsolódás lehet a rajzolás, filmnézés, legozás, a nagyobbak számítógépes játékokkal vagy chateléssel töltik ezt az időt, a felnőtt szívesen hódol olyan hobbiknak, mint zenehallgatás, olvasás, telefonálás, chat a barátokkal, ismerősökkel – és hosszan folytathatnánk. A lényeg, hogy az ember ilyenkor olyasmit csinál, amit szeret és ebben nem zavarják meg, tiszteletben tartják az igényét.


👉 Célszerű közös tervet készíteni a napi teendőkre, amiben nemcsak az áll, kinek mikor és hogyan kell kivennie a részét a közös feladatokból, hanem mindenki számára biztosítva van a „saját idő” (én-idő), ami félrevonulásra is lehetőséget ad.


👉 Ha négy vagy több tagú család kényszerül egy lakáson „osztozni”, akkor kihívást jelent – de nem lehetetlen- az én-idő feltételeinek megteremtése, ami jelenthet 1-1 szabad órát, amikor a többi családtag sétálni, vagy fontos ügyet intézni megy, de az is alternatív lehetőség, ha valaki „magára csukhatja” egy szoba ajtaját és zavartalanul egyedül lehet. Ez mindenkit megillet, aki élni szeretne a lehetőséggel!


👉 Tervezzük meg a közös szórakozás, kikapcsolódás formáit is.


👉 Ügyeljünk a monotónia elkerülésére, nem javasolt például az egész napos online aktivitás, ahogyan a hosszas lustálkodás sem, mivel hosszú távon mindkettő a depresszió irányába terelhet bennünket.

Szakemberként fontosnak tartom a személyes nehézségek, aggodalmak és kétségek kimondását, feltárását. Amit most átélünk, az egyetlen szót juttat most eszembe: ELMÚLIK

Ha beszélgetni szeretne, kérdése van, hívja bizalommal az Impulzus Egyesület tapasztalt tanácsadóit, akik évek óta segítik a nehéz élethelyzeteket megélő ügyfeleket.

Karantén idején is elérhetőek vagyunk!

Írjon nekünk!

Az Impulzus Egyesület feladatának és kötelességének érzi, hogy a kialakult helyzet ellenére, továbbra is támogassa ügyfeleit, az álláskeresőket, és a kérdések között vívódókat.