A jövőbe mutató pályaorientáció alapjai

Az új munkakörök betöltése újfajta, az eddigiektől eltérő készségek meglétét, fejlesztését kívánja a munkavállalóktól. A munkavállalói készségek erősítésére egész életen át szükség van….

Bevezetés

Napjainkban jelentős azon munkavállalók száma, akik “elavult” szakképesítéssel vagy a XXI. század gazdasági kihívásainak nem megfelelő készségekkel rendelkeznek. A változó munkaerő-piaci kihívásoknak való megfelelést hatékony tanácsadással szükséges segíteni, megismertetni a lehetőségeket, javaslatot tenni az átképzésre, továbbképzésre, önfejlesztésre.

A pályaorientáció, az életpálya tanácsadás ma már élethosszig tart, olyan folyamat, ami szakmai pályafutásuk kialakításában segíti az embereket. A tanácsadásra szükség lehet:

  • az általános és középiskolában
  • képzéstípus választásakor (pl. szakképzés, felsőoktatás, továbbképzés)
  • pályakezdőként
  • egy másik állás keresése során
  • vállalkozóvá válás segítése során
  • az önismeret és életpálya-építéshez szükséges kompetenciák fejlesztésében
  • a társadalmi beilleszkedés elősegítésében
  • a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében.

A munkaerőpiac és a készségkereslet változásai

 

A munka világának változásait a negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) fogalma fémjelzi. Napjainkban olyan technológiai vívmányokkal találkozunk, mint a robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a nagy adathalmazok elemzése, a felhőalapú számítástechnika, a biotechnológia, a 3D-s nyomtatás, az önvezető autók, az okosotthonok terjedése, ami természetszerűleg érezteti hatását a munkaerőpiacon.

Az új munkakörök betöltése újfajta, az eddigiektől eltérő készségek meglétét, fejlesztését kívánja a munkavállalóktól. A munkavállalói készségek erősítésére egész életen át szükség van, az emberek ezek birtokában tudnak a gyorsan változó munkahelyeken és társadalomban boldogulni, valamint megbirkózni a komplexitással és a bizonytalansággal.

 

 

Ez kiegészíthető az OECD által meghatározott hat feladatalapú készséggel (forrás: OECD 2017)

  • informatikai készségek
  • hajlandóság a tanulásra
  • irányítási és kommunikációs készségek
  • önszervezési készségek
  • marketing- és számvitel készségek
  • MTMI-készségek (matematikai, természettudományos, informatikai, műszaki)

 

Az alábbi ábrán látható, hogy a gyors technológiai fejlődést mutató ágazatokban sokkal gyorsabban változik a szükséges készségprofil. Ahol alacsony a technológia-függés, ott nagyobb a stabilitás.

 

 

A készségprofilok változásának (jelenlegi és várható) mértéke a különböző munkaköröknél, 2014, EU-28

 

Az első 5 gyorsan változó készségprofilú foglalkozások

Az első 5 stabil készségprofilú
foglalkozások

1. Informatikai szakemberek

1. Önellátó gazdálkodók, halászok és vadászok

2. Informatikai munkatársak

 

2. Takarítók és segítők

3. Termelési vagy szakszolgáltatási vezetők

 

3. Ételkészítő kisegítők

 

4. Egészségügyi szakemberek

4. Személyi jellegű szolgáltatásokat nyújtó munkatársak

5. Elektronikai szakemberek és villamosipari technikusok / Természettudományi és mérnöktudományi szakemberek

5. Személyi gondozók

 

Előrejelzések a munkaerő-piaci kereslet terén

Csökkenő tendenciát mutatnak a tanulmányok, jelentések alapján:

  • gyártás-előállítás, feldolgozóipar (bányászat, a textil- és ruházati ipar, fémfeldolgozás)
  • adminisztráció, titkári feladatok
  • értékesítés (mérnök-üzletkötő és az ingatlanközvetítő kivételével) területei

Sok közülük, jellegét tekintve alacsony vagy középfokú végzettséget igényel. Az automatizálás veszélyének leginkább kitett szakmatípusok a fizikai vagy manuális készségeketszámolást vagy ügyfélszolgálati készségeket igénylőek. Azokat a szakmatípusokat viszont, amelyek esetében várhatóan jelentős lesz a bővülés a foglalkoztatásban, magas szintű kognitív készségek, fejlett digitális készségek, kommunikációs és tervezési készségek jellemzik.

 

Növekvő tendenciát mutatnak a tanulmányok, jelentések alapján:

  • mezőgazdaság
  • szakmunka
  • építőipar, építészeti és zöld foglalkozások
  • helyben nyújtott szolgáltatások (ételkészítés, takarítás, vendéglátás)
  • egyes kézműipari szakmák (borbély, sörfőzés textilipar)
  • oktatás (különösen a felnőttoktatás, átképzés és az egész életen át tartó tanulás) egészségügyi személyi gondozás és szociális ellátás
  • kreatív, digitális, tervezői és mérnöki foglalkozások (kiegészülnek a digitális technológiával)
  • gépjárműgyártás esetében előfordulhat a foglalkoztatás bővülése
  • üzleti szolgáltatások (különösen az IKT-ágazat, ingatlanpiaci, valamint a szakmai és tudományos szolgáltatások)
  • vezetői pozíciók és szakirányú szellemi foglalkozások
  • természettudományokhoz és a mérnöki tudományokhoz kapcsolódó foglalkozások (pl. adatelemző, szoftver- és alkalmazásfejlesztő).

Ezeket a fogyasztók egyre többre értékelik. Ez a mintázat arra enged következtetni, hogy egyes foglalkozások esetében a munkakör átalakulásával és a munkavállalói készségek fejlesztésével lehet számolni. Továbbá egyértelmű, hogy a jövőben az Európai Unió munkaerőpiacának meghatározó szereplői lesznek a magas végzettséggel és fejlett készségekkel rendelkező munkavállalók.

 

Összegzés

Összességében azok a szakmatípusok, amelyeket az előrejelzések szerint a következő évtizedben erőteljesebb bővülés fog jellemezni a foglalkoztatásban, többnyire azok, amelyeknél kisebb a kockázata az automatizálásnak. A könnyen automatizálható vagy kódolható munkafeladatok nagyobb eséllyel szűnnek meg.

Ezzel szemben azok a szakmák, munkakörök, amelyek többnyire interaktív vagy szociális szolgáltatásokból állnak, amelyek elvégzéséhez problémamegoldásra és innovatív gondolkodásra van szükség, kevésbé kiszolgáltatottak.

Az öregedő népesség miatt az egészségügyi, személyi gondozással és a szociális ellátással kapcsolatos munkák, mindegyike esetében növekedés várható az előrejelzések szerint.

Karantén idején is elérhetőek vagyunk!

Írjon nekünk!

Az Impulzus Egyesület feladatának és kötelességének érzi, hogy a kialakult helyzet ellenére, továbbra is támogassa ügyfeleit, az álláskeresőket, és a kérdések között vívódókat.